András Bence | 2018. február 16.

Így lehet a tudósok szerint meggazdagodni

Nincs egyszerű dolgunk, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként lehet meggazdagodni. Nem csak azért, mert életviteltanácsadók és üzleti guruk tömkelege hirdeti a kétes igéit, hanem mert a tudományos világ alig foglalkozik ezzel a nehezen strukturálható kérdéssel.

Az igazán sok pénzt nem is a jó fizetés teremti elő, hanem az, ha be merünk szállni a vállalkozások és a tőkepiac világába

Vannak kutatások, amik rámutattak például arra, hogy:

• A határozott életcéllal rendelkezők pénzügyileg sokkal sikeresebbek lesznek a jövőben.
• Továbbá kirajzolódni látszik az is, hogy mely foglalkozási formák vannak a leginkább jelen a felső egy százalék köreiben.
• Sőt, abba is betekintést nyerhetünk, hogy az igazán sok pénzt nem is a jó fizetés teremti elő, hanem az, ha be merünk szállni a vállalkozások és a tőkepiac világába.

A pénz nem boldogít – hangzik a mondás, de legtöbbünk mégis a gazdag életet választaná, ha erről kéne döntenie

Sőt, nem tűnik irreális feltételezésnek, hogy az embereket igen erőteljesen ösztönzi a meggazdagodás lehetősége.

Adódik tehát az az igen praktikus kérdés, hogy vajon miként is válnak gazdaggá az emberek?

Jól tükrözi a kérdés felkapottságát, hogy kutakodásaink során üzleti guruk tengernyi tanácsát, és gazdag emberek megannyi bölcs mondását láttuk csokorba szedve. Például maga Donald Trump is írt 2004-ben egy könyvet azzal a címmel, hogy miként lehet meggazdagdoni. Ezeknek a könyveknek az egyik fő jellemzője, hogy nem igazán támaszkodnak tudományos eredményekre, hanem inkább az egyéni tapasztalatokból levont tanulságokat kínálják fel a számunkra. Noha mindez akár nagyon értékes is lehet, nyilván az ilyen válaszok hitelessége azon múlik, hogy hiszünk-e az adott szerzőnek vagy sem. Ezeknél szerencsésebb volna, ha nem kéne hinnünk, mert mondjuk egy kísérlet támasztaná alá a dolgot.

A meggazdagodásról szóló beszédből tehát nincs hiány, de a tudományos igényű válaszokból már annál inkább. Jellemző, hogy arra rákeresve, hogy a tudomány szerint hogyan lehet meggazdagodni, nos, egy nem éppen tudományos találatot kapunk. A folyóiratokban tett kutakodásaink pedig arra világítottak rá, hogy a közgazdászokat ebben a kérdésben szinte kizárólag csak az egyenlőtlenségek megértése érdekli.

Mindennek ellenére mégsem teljesen reménytelen a helyzet: vannak olyan tudományos részeredmények, amik hozzásegíthetnek bennünket a tisztánlátáshoz ebben a nem éppen könnyen strukturálható témában.

1. Sokat számít a hozzáállásod

Úgy tűnik, hogy a céltalanul tengetett hétköznapjaink tényleg nem vezetnek semmi jóra. Egy 2016-os pszichológiai kutatás arra kereste a választ, hogy mennyire befolyásolja a céltudatosság megléte az emberek boldogulását.

Ennek a feltárásához két körben vizsgálták emberek viszonylag nagy csoportját: először 1995 és 1996 között mérték fel 7108 amerikai olyan tulajdonságait, mint hogy mennyit keresnek, vagy hogy éppen mennyire rendelkeznek határozott életcéllal. Ezt követően kilenc évig vártak, hogy megpróbálják őket újból elérni, és majdnem ötezrükkel sikerült is kapcsolatba lépniük 2004 és 2006 között. Ez a kéthullámos, részben szubjektív, részben objektív szempontokat rögzítő felmérés meglehetősen nagy adathalmazt tárt a kutatók elé, hogy elvégezhessék a regresszió-számításaikat.

Úgy találták, hogy a céltudatossággal kapcsolatban adott válaszok jelentős és statisztikailag szignifikáns hatással voltak mind a későbbi jövedelmi, mind pedig a vagyoni helyzetére a megkérdezetteknek. Azok az egyének, akik egy szórásnyival céltudatosabbak voltak az átlagnál, a második felméréskor közel évi 5 ezer dollárral többet kerestek a társaiknál, míg a nettó vagyonuk majdnem 21 ezer dollárral volt magasabb.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a különbségek úgy jöttek ki, hogy közben minden egyéb befolyásoló tulajdonságra kontrolláltak a vizsgálat során, tehát pusztán az erőteljesebb életcélnak tulajdoníthatóak. Úgy tűnik, hogy pénzügyileg egyáltalán nem mindegy, hogy van-e egy határozott életcélunk, noha a kutatásból az már nem derült ki, hogy pontosan milyen céljaink is legyenek ahhoz, hogy több pénzünk legyen az életben.

2. Nem mindegy, hogy mivel foglalkozol

Láthattuk tehát, hogy az emberi hozzáálláson sok múlik, de mindez még nyilván nem elegendő a meggazdagodáshoz.

A határozott életcélon felül ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szakmát választunk. Mindezt pedig szintén amerikai adatokból tudhatjuk meg, csak jelen esetben a gazdagok adóügyeiben kell kutakodnunk, hogy lássuk honnan is szerzik a pénzüket. Jon Bakija, a Williams College közgazdásztanára szerzőtársaival többek között arra kereste a választ néhány éve, hogy általában mi a foglalkozása a legjobban kereső 1 százaléknak.

Amerikában ahhoz, hogy ehhez a csoporthoz tartozzunk bőven évi egy millió dollár fölötti bevétel kell, hogy a házunkhoz álljon. Az eredményeik szerint főleg orvosok, ügyvédek és a pénzügyi szférában dolgozók tartoznak a legjobban keresők táborához. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg az orvosok és az ügyvédek részaránya nem igazán változott az általuk vizsgált időszakban (1979-2005), addig a pénzügyi szféra 8 százalékos jelenléte 14 százalékra nőtt. Sőt, a legjobban kereső 0,1 százalékában ez az arány 11-ről egészen 18 százalékig emelkedett ezen idő alatt.

Bár a kutatás célja nem az volt, hogy a meggazdagodás lehetőségeit vizsgálja, a feltárt számok az mutatják, hogy az ebben a szűk csoportban népszerű foglalkozások jelentik a legjobb lehetőséget a magas jövedelem megszerzéséhez. Az ilyen foglalkozású 1 százalék ráadásul meglehetősen stabilan is képes tartani a helyzetét: úgy találták, hogy az egymást követő adatfelvételekben az emberek háromnegyede ugyanaz volt, de a lecsúszók sem kerültek általában ki a felső 10 százalékból az évek alatt.

3. Nem elég a jó fizetés

Határozott életcéllal és a jó munkahelyen kell lennünk, de persze ez még mindig nem biztos, hogy elég lesz a gazdagok klubjába való belépéshez. A gazdag amerikaiak bevételeit vizsgálva ugyanis szembetűnik az az érdekes jelenség, hogy nem feltétlenül a fizetésük jelenti a legfontosabb pénzforrást. A legjobban kereső 1 százalék esetében a megszerzett pénzüknek pusztán a fele származik munkabérből vagy ahhoz hasonló járandóságból. Sőt, ha a legjobban kereső 400 egyénről szóló adatokat kutatjuk, akkor ez az arány még ennél is sokkalta kisebb lesz: egészen konkrétan néhány százalékra zsugorodik a fizetések súlya.

Mind aktuálisan, mind a korábbi években a tőkenyereség volt a leginkább meghatározó forrása a gazdagok pénzszerzésének. Ezalatt például azt kell érteni, hogy a korábban vásárolt tulajdonrészüket egy vállalatban (jóval) többért adják el, mint amennyiért hozzájutottak. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kimagasló jövedelmek főként ahhoz kapcsolódnak, hogy felértékelődő vállalatokban szereztek kitettséget. Ez a pénzforrás sokkal fontosabbnak tűnik a biztonságos kamatjövedelmeknél, vagy akár az részvények osztalékánál is.

Az idősort bújva úgy tűnik, hogy mindez legalább 20 éve így van az amerikai gazdagok esetében, tehát a nagy pénz megszerzésének elkerülhetetlen építőköve a felértékelődő vállalkozásokban való (minél korábbi) tulajdonszerzés. Tehát ha valaki gazdag akar lenni, nem támaszkodhat önmagában egy jó fizetésre.

Magyarországon is működik ez?

Amikor valamilyen összefüggésre rájövünk, akkor a legtöbbször már az is hatalmas eredmény, ha be tudjuk bizonyítani, hogy az egy adott helyen és egy adott időben tényleg úgy volt. Általában a kutatók is csak az úgynevezett belső érvényességgel tudnak foglalkozni, mert a külsővel, vagyis egy eredmény általánosíthatóságával sokszor lehetetlen mit kezdeni.

A legtöbbször egyszerűen nincs rá lehetőség se, hogy kipróbáljuk ugyanazt másutt, más körülmények között is. Így igazából nem tudhatjuk, hogy a fent említett céltudatosság hasonlóan fontos szerepet játszik-e itthon is a jövedelmünk alakulásában, ahogy teszi azt az Egyesült Államokban. A rendelkezésre álló adatok gazdagságában pedig még nagyobb a különbség Magyarország és az USA között, mint az emberek jövedelmében.

A Forbes dollármilliárdosokat gyűjtő listáján temérdek olyan sikeres vállalkozót látunk, akiket máig egy rendkívül erős életcél vezérel, és a cégeik felértékelődése repítette őket a szupergazdagok világába. Persze a történeteik igen különbözőek, ami jól sejteti, hogy nincs egy recept a meggazdagodásra, de bizonyos törvényszerűségei mégis vannak a folyamatnak.

FORRÁS: PORTFOLO

Első online „Befektetési Fórum”  |  2019. február 6. szerda 18 óra

Az eddig megjelent cikkek:

• Óriásit szakít részvényeivel a bukott Uber-vezér
• Dollármilliomossá válhat a Xiaomi recepciósa
• Szárnyal a Xiaomi, hét év alatt startupból 100 milliárd dolláros cég lettek

Első online „Befektetési Fórum”  |  2019. február 6. szerda 18 óra

Safis-EVO Zrt.

Vagyonteremtés Befektetéssel

Startupfinanszírozás

Minden jog fenntartva © 2018. | Safis-EVO Zrt.
Központ: 1107 Budapest, Zágrábi u. 1.
adószám: 25041853-2-42
cégjegyzékszám: 01-10-048223